Ma petit vie

 egyetlen egy dologtól félek frogal kapcsolatban. félek, hogy túlságosan megszeretem. eddig minden országot megszerettem és visszavágyok, ahol voltam. el kell határoznom, hogy hazajövök. azért érdemes sétálni... az emberkét ráhúzni oda ahol a pont van…

 rájöttem hol rontottam el. kezdem érteni a hülyeségeimet. és ez most megnyugtató. nagyon is. igaz, hogy pszichóból(is) repeta lesz. de megcsinálom. most már mindent értek.

 rettenetesen alulmotivált vagyok. vagyis van motiváció, de valahogy nem tud érdekelni az ami itt és most van. jobban foglalkoztat a mi lesz majd kérdés. 

 Édes Istenem!azt hiszem arra a pontra jutottam, ahol tényleg csak az ima segít. meg az, hogy tanulok. bár inkább végigimádkoznám ezt az éjszakát, mint jogot tanulnék.sudár. menj már tanulni. (ez még nem tudathasadás, nem kell aggódni)

 kiábrándítóak.főleg a csajok. az intrikák. a bunkóságok. a ahh. mindenki elmehet...

 épp eszembe jutott, hogy egyetem helyett munka. mondjuk bringásfutár. azt leszámítva, hogy nem bírnám, jó lenne. erre olvasom az e-mailjeim: az egyik bringás csaj írt, hogy nem nyomunk-e egy Fertő kört hétvégén. 120 km. de, miért is ne. ja. eljegyzés. shit. következő héten…

 ma koncentráltan fogok tanulni. kikapcsolom a wifit. aztán ebéd. punnyadás. tanulás. biciklizés :) tanulás. holnap vizsga. tanulás. jog. pszichó. csütörtök Nagyfröccs. pénteken haza. szombaton eljegyzés(na nem az enyém, azért az para lenne...) asszem szombat este már…