elmesélem mi volt, mert az egy csoda volt, hogy megérkeztem.
éjjel egy órát sikerült aludnom, többet nem tudtam, és már hajnali háromnegyed 4-kor elindultam, megcsináltam a reggeli fényképeket, és a vasútra meg kapunyitás elött odaértem :D majd 4.10-kor felszálltam a vonatra és azt hiszem ekkor el is aludtam egy kicsit, aztán Párizsba már az ajtóban toporogtam, 9:19-kor, hogy leszállhassak, mert sietni kellett a buszra, én siettem is, de lekéstem. Aztán felszállhattam volna egy másik buszra, ha lett volna. Mondta a nő, hogy a busz dugóban áll, jobban tennénk ha taxiba ülnénk. Én csak becsuktam a szememet és azt mondam, édes Istenem, még jó, hogy megvettem 15 euróért a buszjegyemet... ebben a percben, szerintem csodával határos módon, 5 busz gurult be, persze amire mi felszálltunk azzal a szép francia pasival, aki Budapesten dolgozik, és egy szót nem beszél magyarul, szóval ezen a járművön volt valaki aki a busz végében ült és elfelejtett becsekkolni, szóval mindenki újracsekkolt, én optimista voltam, hogy NEM ma fogom lekésni a repülőmet. És így is lett kapuzárás elött öt perccel 3 kiló plusszsúllyal, de bent voltam a terminálon, azt a 3 kilót, gyorsan átpakoltam a hátizsákomba, meg magamra vettem, át a kapun, gyorsan WC-re, majd 5 percet vártunk, és már szállhattunk is fel a gépre.
MAjd Budapesten leszálltam, vártam, vártam és vártam, majd futás a buszra onnan a metróra onnan meg a vonatra és hálát adtam az égnek, hogy Budapest nem olyan bazi nagy város mint Párizs, így még a vonatot is elértem, aztán 4 órás rázkódás meg egy átszállás után este 9-kor lezuhantam a vonatról, s megláttam messziről integető anyukámat. Aki egy nagy doboz eperrel várt, mert tudta, hogy szinte semmit nem ettem egész nap, és aki azt is tudta melyik vonatomat érem el, anélkül, hogy telefonáltam volna neki. mert ugye telefonom addig nem lesz amíg, nem is tudom, most valahogy nem hiányzik.
Örülök, hogy nem akarok okos telefont, meg színeset, meg úgy egyáltalán nem, mert ugye SMSt írni rühellek, a telefonálás meg sokba kerül. így hát nem hiányzik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.