Ma petit vie

nos 24 oran belul ha minden igaz az egyetlen halotarsammal fogok aludni, egy nagy hajon

eskuszom fel foogom egyszer pofozni. nem, nem, nem sullyedek le a szintjere. ki gondolta volna hogy egy kis Down-osnak tobb esze van, mint egy fogyinak aki csak fizikailag fogyi... 45 nap. ugy meginnek egy sort otthon, valakivel. neha nem birom elviselni ezt a kornyezetet... azert 24 ora fogyikkal,…

úgy döntöttem, abbahagyom ezt az önsajnálatot. igazából minden fejben dől el, ahogy anyu és a nővéreim szokták mondani. igazából szerencsém van. szerencsém van, hogy hazajöttem D-vitaminért, és van, és meleg van, ami jó a lelkemnek, továbbá az is jó, hogy vannak barátaim,…

meg mindig utalok varni. varni a buszra oke, de varni konkret dolgokat. az a halalom.