Ma petit vie

persze hogy most pakolok, mint mindig indulás elött fél órával ezt a bátyámtól tanultam, ki mástól...

írom egyes elsőben, egyértelmű, hogy velem történt meg... misén én olvastam a könyörgéseket, nagyon jól tudom mikor kell kimenni, de anyukám amikor csak a pap beszél, meg a légy jó hangosan kettővel arrébbról odaszól nekem, hogy menjél, de kétszer, mire mondom, hogy maradjon…

ez hiányzott az életemből. a kőszegi barátok. vagy lukácsházi. igazából ugye köztudott, hogy 6.ban menekültem a patronába, mert utáltam a  fiúkat az osztályból és a lányokat is. nos, ez egy pár éve megváltozott. én is, és a többiek is változtak. Mindenki elindult egy úton,…

ma 5 órakor keltem, hogy elmenjek futni... é egy órát futottam a csiga tempómmal és úgy nagyjából hat kilométert, az a baj, hogy itthon jól lehet futni, de Brestben most még sötétség s eső honol...ezek csak kifogások, de egész jók ;)szóval jó, hogy itthon van tökéletes…

baromira (m)elegem van abból, hogy minden olyan rettenetesen túl van komplikálva. ennél még a fogyik is egyszerűbbek. most nincs kedvem küzdeni ezzel a sok szarral, nincs bennem tudásvágy és már kiváncsiság sem. az egyetemet még mindig utálom. utálom, hogy minden jópofizás alapján…