5. hét
Nem, nem vagyok terhes, csak éppen ennyi ideje vagyok Franciaországban.
Honvágyam nincs, csak egy-két dolog hiányzik :D A fogyikkal 3 napja vagyok, de hullára kivagyok. Nem súlyosak, van akinek még mindig nem tudom mi a baja…
NA de azt hiszem a blogomon, nem róluk fogok beszélni, hanem arról, hogy hogyan élem ezt meg.
Először is szeretnék beszélni a régi-új körforgás elméletemről :D Ez annyiból áll, hogy én aki itt vagyok és nap, mint nap új emberekkel, új szokásokkal, új kajákkal, új kontinenssel és minden újjal találkozom, számomra ez szuper, mert mindig van valami új. És nagyon nehéz belegondolni, hogy milyen szar azoknak akiknek hiányzom, mert én kb minden nap találok valami újat ami leköti a figyelmemet, és nem jut időm gondolkodni se.
Van még egy kétoldalú dolog: egyszerre szocializálódok és antiszocializálódok. A fogyikkal szocializálódok, de nem akarok megismerkedni az önkéntestársaimmal, idegesít, hogy ők a bazi nagy szupermarketet lerendezik 10 perc alatt, és sürgetnek, én meg minden dolognál, fél órákat gondolkodok, hogy melyik lenne jobb, és kell-e vajon nekem. És erre szükségem van, nagyon hiányoznak a vasárnapi bevásárlások Lindussal… Mindent megtudtunk beszélni, és ő is úgy vásárolt ahogyan én.
Nagyon rossz dolog az amikor felhívom anyust és mondja,, hogy néha sír, hogy nem vagyok otthon és ez nagyon rossz, mert én nem akartam rosszat, de reméltem, hogy van még rajtam kívül 4 testvérem, meg 3 unokaöcsém meg egy unokahúgom és , hogy talán velük kávézgathat, és lesheti a szomszédot…:D Szóval család, néha ugorjatok be anyuhoz egy kávéra, hogy ne hiányozzak neki, mert ez nem túl jó…
Aki még hiányzik, a magyar önkéntestársaim, meg a lengyel csaj(most már biztos vagyok benne, hogy ő is fogyatékos).
Ami nagyon szar az az, hogy mondanak egy új szót és nem tudom megjegyezni és megnézni a szótárban, és ez szörnyen rossz, kérnék egy olyan zsebszótárgépet. 2 fogyim van akiket, ha megértek örülök, mint majom a farkának, és az egyik egész nap beszél…
Nagyon nehéz kifejezni magam franciául, bár már azért kezd lenni francia önbizalmam(most már bátrabbban beszélek, de még mindig állandóan kijavítom magam :D)
Ami hiányzik még: a fűszeres kaják, a felvágott reggelire, vacsira a pirítós, nagyon hiányzik a gyümölcsleves, és amikor én főzök akkor se lesz idő a gyümölcslevesre.
Továbbá nagyon hiányzik a földrajz szakos testvérem, aki ha itt lenne nagyon élvezné az életet… Még történelem is van…
kb ennyi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.