tehát akkor most annak kéne jönnie, hogy mi az ami változott.
Szóval az alap az az, hogy akkor most egyetemista vagyok(azt inkább nem írom le hogy hol, a későbbiek miatt, de egy annyira jó helyen amit soha nem bánok meg, hogy oda vettek fel annak ellenére, hogy nagyon nem akartam oda menni, de az emberek vonzottak...)
az is alap, hogy koleszos vagyok, amit azt hiszem ki kell használnom, ebben az egy évben mert jövőre esélyem sincs arra, hogy koleszt kapjak... a koleszról csak annyit, hogy van egy L meg egy Sz szobatársam, L nagyon jófej, jó zenét hallgat, okos, találékony, kreatív, nem parázós, perfect. Sz kicsit para, vele még nem tudom mi lesz, nem túl közlékeny... a szomszédok jófejek leszámítva a reggeli ordítást, de azt attól tartok még meg fogják bánni...
a harmadik alap hogy elmentem gólyatáborba, nem csak azért mert nagyon ajánlott, hanem azért is mert érdekelt, fel voltam készülve mindenre, tudtam, hogy mit vállalnék be és mit nem, de ami nagy pozítívum( a sok negatívum mellett :D) az az, hogy nem szivattak halálra, tehát azt leszámítva, hogy a torkom fáj(azért beszélni tudok :D) egészben vagyok. a GT sejtettem, hogy nem lesz tökéletes, mert aki önfejű és saját erejéből akar szervezni, és nem kér segítséget annak olyan lesz a tábora amilyen az enyém volt. Mondjuk az nagy mázli, hogy nem vagyok egy olyan ember aki ha valami szar, bekussolva elvonul, hanem próbáltam jól érezni magamat és dobni a hangulatot( na az túlzás, hogy én dobtam...) ehhez néha egy kicsit kellett inni. nem is írom le azt, hogy a szervezést mennyire lehetett látni, hogy szar(lehet, hogy nekem azért tűnik fel, mert elég sokmindent tudtam...köszi Imi :D)
inkább írok arról, hogy milyen emberek vannak: két fő kategória: bunkók és jófejek(kb fele-fele), a bunkókat nem ismerem, velük nem beszéltem, a jófejeknek viszont szintén van két csoportja vannak akik az elején kevésbbé tűntek jófejeknek, mert azt hitték, hogy nekik ott van 3-4 ember a táborban akit ismernek, az úgy pont elég is lesz, aztán 2-3 nap után és 1-2 pia után ők is elkezdtek dumálni. a jófejek másik része elsőre jófej volt. aztán van olyan is akit nem tudok eldönteni, hogy jófej vagy sem, mert kicsit hinta...
egy eset a bunkókról: (zs az illető) tábor elején mindnekinek nyalizik próbál jófej lenni, én is próbálok jófej lenni vele, kölcsönadom a telefonomat amikor kiderül, hogy az övé az anyjánál van, annyit sem mond hogy kösz bazdmeg. jó én továbbra sem köcsögölök, aztán kapok egy kedves beszólást amit ha Luca mondana talán még egy jót röhögnék is.(ezen is látszik, mennyit számít a stílus, ennek a csajnak nem volt stílusa, semmilyen.) akkor itt elpattant a cérna(elég sokszor pattant) és akkor én is elkezdtem szidni, a szemébe és egymás között is, de kiderült, hogy nem én utálom egyedül, hanem az egész csoport.
de ez is az élet velejárója, ha nem lennének köcsögök, és bunkók, és parasztok, talán akkor most én sem írnék blogot. hoppá a rím nagyon megy...:D
ja és a himnuszunk vége: "ha lehet egész nap az ágyban hempergek, BPK én így szeretlek" :D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.