az a helyzet, hogy megint rádöbbentem a kicsinyes hülyeségeimre. néha fejjel nekitudnék menni a falnak, de komolyan. annyi minden kavarog a fejemben, jó lenne megint elmenni caminozni, ott semmivel nem kellett foglalkozni, max azzal, hogy Joseph nehogy kiraboljon minket...:D kezdem magam olyan violettásnak érezni...nem vagyok normális, ezt is kezdem érezni, áááá hol fogok kikötni? megijedek magamtól...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.