a zenéje nagyon jó. erről a filmről inkább nem írok, csak annyit, hogy megnéztem. kicsit talán kiszámítható volt...már az elején sejtettem mi lesz a vége, amikor Clooneykám az alagútban ment, szép metafora a halálra... de mégis volt benne egy-két csattanó, párszor megmenekült Klúni a végén is, vagy nem? hm... najó muszáj leírni azt a kétségemet, hogy mégis ki húzta be a kéziféket? mert azzal, hogy lefejeli a dudát az autó nem áll meg... meg amikor megölte a csávót aki le akarta lőni, minek veszi el a pisztolyát? lyukas kerékkel senki, törött hátsó szélvédővel, senki nem fogja elhinni, hogy természetes halállal halt meg,a kkor meg nyugodtan maradhatna a pisztoly. mondjuk az kifejezetten jó volt, hogy végig mindenkire gyanakodott, és mindenkinek volt valami bűne, kivéve a kis báránykáknak...:D
jó volt, csak túl sok szíeszáj Miami-t néztem(ahogy Jucus mondaná: csi-t) :P --->Linda ezt lehet, hogy csak Te fogod megérteni :P
és még valami, amiről előre írok, és tudom, hogy utólag nem fogok: Into the wild-út a vadonba(bár szerintem ez vissza a vadonba inkább, nem?) ez lesz az okos film, meg megnézem a ház a tónál, bár valahogy nem szeretem ezeket a fiktív filmeket... de legalább nem halt még ki az emberekből a fantázia. :D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.