nos. azt hiszem ez lesz az első munkahelyem, ahol leszarom a kollegialitást és elkezdek önző lenni. igen, jól írtam, egyesek szerint úgyis önző vagyok, akkor most legalább a saját malmomra hajtom a vizet. Szóval a lényeg, hogy eddig rengeteget dolgoztam, nem heti 30 órát, hanem inkább 50et, és mivel a túlórákat csak lecsúsztatni lehet, akkor inkább lecsúsztatom. Múlt héten beteget jelentettem, tányleg az voltam, még lázam is volt, ami amúgy sosincs. Most hétvégén be kellene ugranom, de nem akarok, mert Konráddal haza akartunk menni a Mama hotelba, (menekülünk a python elől, ami elszabadult itt Bécsben :D) de legalábbis végre ketten lenni, úg, hogy nincs egyetem, nincs meló, nincs házimunka. Már alig várom szeptemberben, hogy szabira menjünk...
a lényeg, hogy kikapcsoltam a telefonom, de rettegek, hogy ki mit fog mondani, mekkora arschloch vagyok, hogy ezt megtettem, amikor tudom, hogy ég a ház usw.
és mivel halálosan unatkozom, elvállaltam egy önkéntes munkát: egy anyaotthonban, és valószínőleg franciáról kellmajd németre fordítanom, a tanácsadási megbeszéléseket, jó móka lesz, ha fizetnének érte, az még fainabb lenne, de azért ez sem rossz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.