nos hála az égnek, hogy a nővérem nem olvassa blogomat. :) szóval ma 7 órát voltam náluk, csak azért hogy kiderítsem hányas jegygyűrű kell neki. (52es) de felpróbáltattam vele a ma vett gyűrűmet, merthogy a Lindának vettem akinek akkora a keze, mint neki. (szerintem átlátott rajtam, mint a szitán, mert rögtön rávágta, hogy neki a legkisebb gyűrű kell, azaz 52es, ő sem hülye. :)
na mindegy aztán elmentünk fagyizni aztán a srácok kosaraztak, addig mi angoloztunk, majd franciát tanultunk, eztán hazamentünk vacsizni, majd elmentünk borozni.
az egészhez hozzá kell tenni, hogy a kis baba cipőmben mentem ami persze új lévén feltörte a lábamat rettenetesen, na mindegy.
de hazafelé amikor a busz lerakott(szerencsére az utcánk alján megállt ) és hátranéztem senki nem jött, előre néztem senki nem jött, lekaptam a cipellőmet és szaladtam hazáig. utoljára azt hiszem ovis koromban mentem az utcán mezítláb, és ezt már régóta meg akartam tenni. :) igaz, hogy meleg az nincs, de nem baj, ja de valamikor a nyáron meg mezítláb bicikliztem haza, mert papucsban utálok tekerni :D és csak egy kavicsra léptem rá nagyon-nagyon... de most már okosabb vagyok angolból, franciából, és rajtam már nem múlik az sem, hogy lesz-e gyűrűje a nővérkémnek. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.