még mindig örülök, hogy mehetek, de azért már honvágyam van, és most már nem azt tervezem, mint eddig, hogy hogyan fogok kimenni, hanemm, hogy hogyan jövök haza. Pedig még össze sem pakoltam. Kell venni hátizsákot is. nagyot.
amúgy ma reggel hatkor arra ébredek, hogy apu telefonja németül mondja, hogy 6 óra van kelj fel, közben hallom a hajszárítót, aztán érzem, hogy nem tudom kinyújtani a lábam, mert franciaszótárakkal alszom... és ennek tetejébe apu bejön és megkérdezi, hogy te itthon vagy? hát elég sok jel arra utal...:D
amúgy sírás, hát tegnap a vonaton meg a buszon bőgtem mint egy gyerek... és kicsit azt éreztem, hogy ahogy ott leszarta mindneki, hogy bőgök, valószínű ez lesz kint is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.