amikor sirunk mert meghalt Patu, miatta sirunk avgy magunk miatt??? szerintem neki sokkal jobb: ket honap szenvedes a korhazban, iszonyu fajdalom, 3 mutet... es biztos vagyok benne, hogy o most jo hlyen van, Isten is jol szorakozik mellette, ebben is biztos vagyok...
persze az en lelkem sem fabol van nekem is hianyozni fog... de szerintem ennyire szomorunak nem kene lenni, inkabb meg kene tanulnunk azt amit Patrick csinalt: boldognak es viccesnek lenni, es oszintenek... persze hogy nem egyszeru, de most tele a kva facebook hogy jajj Patu hianyozni fogsz, hat bakker most mar nekem is sirhatnekom van, de akkor is csak magam miatt...
amugy vege a vakaciomnak...
258 kep, oda vissza 3000 km, plusz 500, Toulouse, Lourdes, Argeles, La Franqui, Carcassone, egy kis Parizs is volt... es akkor holnaptol szomorkodas jon, vagy nem, nalunk sosem lehet tudni... marmint nalunk a barkaban :D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.