Nos egy napot bolyongtam. Kicsit olyan érzésem volt, mintha mindnehonnan figyelnének, ez a hadi kikötő kicsit borzongató volt. Minden olyan nagy volt, én meg kicsi… Nagyon sokat gyalogoltam, kiszámoltam, kb 6 km-t, és mindennel akkora szerencsém volt, hogy belebotlottam, a dolgokba: a turista irodába, a hadikikötőbe, a vitorláskikötőbe, a bevásárló központokba, a kínais kajás utcába, a LIDL-be, és a buszmegállóba ahonnan haza tudtam jönni. Ez valószínüleg a jó tájékozóképességemnek köszönhető :D
Amit nem találtam, az az internetcafé… Ez nagyon bosszant, mert ez már a második blogbejegyzésem amit közzétennék…:D
Nagyon sokminden van Brestben ami érdekel, és külön-külön, egy napot rászánnék.
Szeretnék elmenni a hajózási egyetemre, és egy órára beülni, aztán megnézni a hajózási múzeumot, aztán elmenni moziba, aztán elmenni Plogonvelinbe a világítoronyhoz, aztán Morlaixba az erődöt (Taureau, szerintem itt forgatták azt az Erőd sorozatot, amiben volt az a bazi nagy gong, és mindig voltak idióta találóskérdések… asszem csiga kettőn ment ;) megnézni, aztán Roscoffba. nem is lesz ennyi szabadnapom…:D
De ma kegyetlenül elfáradtam. 17-kor értem haza, és kb bedőltem az ágyba, és 20-ig aludtam mint a zsák. Tele van már megint a fejem tervekkel, és a terveknek is kell csinálnom tervet :D
És így a végére egy történet, hogy miért fontosak az igeidők:D
Múltkor kérdeztem valakitől, hogy Brestben van-e villamos és azt mondta, hogy majd lesz. Ma meg mentem be az Office de Touristba, hogy helo, adna egy térképet a villamoshálózatról? a villamoshálózatról? igen! Arról ami most épül? :D ehh.
Amúgy mindneki azt mondta, hogy Brest ronda, hát ja kicsit modern, de szerintem nem ronda, csak nagyon zajos volt a villamosépítés miatt, meg nagyon úgy éreztem magam, mintha még nem lenne vége a második vh utáni újraépítésnek, szóval még mindig építkeznek… Pontosan át tudtam élni azt az érzést amit mondjuk a középkorban egy nagy tűzvész után éreztek az emberek, az élet megy tovább, de mindnet újra kell építeni. Nagyon fura feelingje van annak a városnak…
De az emberek itt is kedvesek: az autósok megállnak a zebráknál(PEDIG NAGYVÁROS…), a buszmegállóban a nénik itt is beszélgetni kezdenek velem(haha tényleg ez pont olyan mint otthon, ott mindig az esőt szidják nekem, itt meg a szelet, hát ez nagyon jó ;), aztán amikor térképpel kóvályogtam, akkor volt egy pasas aki leszólított, hogy segíthet-e, pont mint Barcelonában. Az emberek segítőkészek, nekem senki ne mondja többet, hogy a franciák bunkók.
A büdösek sztereotípia igaz… Többször utazok büdös emberrel, mint otthon :D De csövessel meg nem sokkal találkoztam. NA ennyit az emberekről, dióhéjban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.